Munkánk során nagyon sok nyomda életébe kapcsolódunk be: egy problémára megoldást keresve – egyenként vagy csoportosan – elbeszélgetünk a kollégákkal, akár hosszabb időre beülünk közéjük és figyeljük, hogyan dolgoznak. Sokszor az ilyen együttműködések vezetnek olyan hibák, folyamatbeli problémák felismeréséhez, amit esetleg a konkrét nyomda érezhet ugyan, de a mindennapi rutin természetes nyűgjének tartja. Mi, hivatalos kívülállóként fel tudjuk tenni az ilyenkor legfontosabb kérdéseket: miért is így csinálják? És nagyon sokszor a végső válasz csak a megszokásból.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a két évtized alatt több száz nyomdával találkoztunk és sok helyen a mai napig folyamatos kapcsolatban vagyunk. Amikor egy-egy ilyen problémával találkozunk, több helyen is tudunk erről beszélgetni, megoldást keresni. A legtöbb nagyobb fejlesztésünk ilyen több céges együttműködésből jön létre.
Ez a fejlesztés több ilyen alapszintű problémának is köszönhető:
-
a gyekeseknek kevés idejük van, hogy a folyamat vagy a szolgáltatás minőségének szempontjából fontos dolgokkal foglalkozzanak. Ráadásul az ő idejük sokkal drágább is, mint az előkészítésnél (értsd: amit neki el kellene végezni, az árbevételben sokkal többet jelent, mint amit az előkészítés hoz). S ehhez jön sokszor, hogy amíg a gyekes nem adja át a táskát, addig általában az előkészítés sem tud haladni.
-
bár jó lenne szűkített méretű papírokat használni és valószínűleg a legtöbb esetben lehetne is (csak ez 5% megtakarítás!), de mire a kilövés elkészül és kiderül, hogy ráférne-e, addigra itt kell lennie az alapanyagnak. Így inkább biztosra menve a nagyobb méretet rendelik.
-
csak az anyagleadáskor, szinte közvetlenül a gyártás kezdete előtt derül ki, hogy az az 1-2 mm eltérés vagy direkt szín, esetleg a szükséges speciális jel miatt nem lesz jó a berendelt alapanyag.
-
a különböző gyekesek más más kifutóval, beosztással állítják ki a táskát, amihez az előkészítésnek alkalmazkodnia kell. Így előfordulhat, hogy ugyanahhoz az A/4 4+4 színes szórólaphoz a B/2-s gépen 3-4 kilövés is készül. Mivel így nem is lehetnek nagyon template-k, elméletileg minden munkát újként, az első lépéstől kellene létrehozni. E helyett gyakran egy már kész, hasonló munkát vesznek elő és azt módosítják, kockáztatva, hogy mégis bent marad valamilyen téves paraméter. Ehhez kapcsolódóan, hiába van a vágógépen vágási program, a nem sztenderd kilövések miatt nem lehet ezeket kihasználni.
Ezekre a problémákra kínál megoldást a ScrollMAX Montírvázlatok modulja.
A vázlat adatbázis létrehozása
Az első lépés – ha ez még nem történt volna meg – a nyomdában használandó montírvázlat/template gyűjtemény létrehozása és saját, belső szabványként bevezetése. Azaz az előkészítés a leggyakoribb
-
termék méret
-
nyomott ív méret/nyomógép
-
színszám (ha az a vázlatot befolyásolja, pl. direkt színnél extra ellenőrző csík)
-
kirakás
-
jelleg
-
kötészeti kivitel
alapján gyűjtse össze, tervezze meg, hogy milyen paraméterekkel, beosztásokkal, legkisebb kifutóval, stb. lehet ezeket montírozni. A munka során mindig meg kell nézni, hogy minden beállítást, jelet, stb. a biztonságosan legkisebbre véve, eldugva, mi a legkisebb nyomandó ívméret. Ha ez a kereskedő kínálatában megtalálható, akkor onnantól kezdve az használandó. Ha nem, akkor meg kell vizsgálni, hogy az adott kilövéssel havonta mennyi alapanyagot lehetne így elhasználni és ha az jelentős, akkor meg kell keresni azt a kereskedőt, aki azt a méretet is felveszi a kínálatába…
Vegyes gépparkkal és sokféle kötészeti kivitellel rendelkező nyomdában ez az adatbázis akár több száz tételes is lehet. Mivel minden egyes vázlat megtervezése, dokumentálása, nézőkép generálása, stb. időt vesz igénybe, ezért érdemes az elején csak a leggyakoribb, szabványos méretű termékekre legyártani, a speciálisabb, ritkábban használtakat csak akkor, amikor megrendelés is születik rá. Az olyan nagyon speciális, nagyon egyedi munkákat, amik csak pár évente fordulnak elő, nem is érdemes a törzsbe is rögzíteni.
A vázlatok használata
Miután az előkészítés elkészült a házi feladattal, akkor elkezdhetjük használni is ezeket a vázlatokat. A ofszet és digitális íves és az ofszet tekercses tagokhoz egyszerűen lehet konkrét sablont választani: a program a tagnál megadott paraméterek alapján azonnal leszűri a lehetséges, használható vázlatokat, így a felhasználónak maximum 1-3 tétel közül kell kiválasztania az alkalmazandót. Ha nem talál vázlatot, akkor vagy a szűrési feltételek változtatásával keres tovább (pl. más kifutóval), vagy egyeztet, hogy a termék hogyan gyártható, vagy egy üres sablonnal jelzi az előkészítésnek, hogy erre a táskára jobban oda kell figyelniük.
Ha később a tag paramétere változik (pl. méret vagy jelleg) és így már nem használható az előzőleg kiválasztott vázlat, a Tag szerkesztő bezárásakor a program erre figyelmeztet.
A kiválasztott montírvázlat neve, template-je és a hozzárendelt vágóprogram száma megjelenik a táskán, részletes adatokkal és képekkel pedig a digitális táska ablakról, a Montírvázlat gombbal érhető el.
A vázlatok használatának előnyei:
A hibalehetőség csökkentése a táska indításakor: ha a gyekes az egyébként sztenderd munkához nem talál azonnal vázlatot, akkor az jelentheti azt, hogy valamit nem jól adott meg, vagy valamilyen egyedi beállítás (pl. még egy szín) miatt mégsem annyira tipikus esetről van szó. Így vagy javítja a hibás paramétert, vagy tud – akár már az árajánlat kiküldése előtt – egyeztetni az előkészítéssel, hogy hogyan is lehet ezt a munkát optimálisan megcsinálni.
Idő spórolás a táska indításakor: ha eddig esetleg számolgatott, rajzolgatott a gyártáselőkészítő kolléga, a legtöbb esetben 3 kattintással kiválasztható sablonnal nagyon sok időt tud nyerni.
A hibalehetőség csökkentése az előkészítésnél: a sablonok használatával elkerülhető, hogy félreértés, tévesztés miatt nem jó munkából indul ki az előkészítő kolléga és hibás montírt készít.
Idő spórolás az előkészítésnél: ha a kapott pdf a táska szerinti, akkor az ott kiválasztott template-hez is jónak kell lennie, a táskán ez egyértelműen látszik, így csak elő kell venni a megfelelőt és hozzáadni a kapott oldalakat. Ha a magasabb szakmai tudással rendelkező kolléga mellett van egy betanított segéd is, akkor ezeket a feladatokat sokszor ő is egyszerűen el tudja végezni.
Vágó programok használata: mivel mostantól az adott nyomógépről lekerülő névjegyek, szórólapok, A/5-s tűzött füzetek, stb. ugyanazzal a beosztással készülnek, így – ha a vágógép tudja – érdemes elkezdeni a vágó programok feltöltését is.
