Az íves digitális technológia akkor jelenik meg a programban, ha azt az Általános csoport > Beállítások > Cég adatok beállítása lapon bekapcsolják.
Az itt megadott paraméterek alapján a program automatikusan kiszámolja
-
az előkészítés (pdf ellenőrzés, digitális montírozás) költségét
-
a nyomási mód, formátum és színszám alapján a nyomás költségét és a gyártási hozzálékot.
Az íves ofszet gépek törzséhez hasonlóan itt sem konkrét gépek, hanem nyomási technológiák kerülnek be: ha két gép minden technikai paramétere ugyanaz, akkor sem kell itt mindet külön felvenni, hiszen sem a kalkuláció, sem a táskázás nem a termelésprogramozás. Ha viszont az adott gépnek esetleg többféle nyomási módja, klikk kategóriája is lehet, akkor azokat – függetlenül attól, hogy ugyanarról a valós gépről van szó – külön-külön gép(kategóriának) fel kell venni.
Íves digitális gép beállítása
Az íves digitális gépek paraméterezése az ofszetekhez képest ugyan egyszerűbb, de különböző szállítók klikk kategóriái miatt itt is figyelni kell pár dologra.
Megnevezés: ez alapján választ a felhasználó a gépek listájából, ez jelenik meg minden nyomtatványon. A kategória elnevezésénél gondoljon arra, hogy ez a szöveg jelenik meg a táskán is, s azzal néhány esetben (gépindulás, szállítás) a megrendelő is találkozhat.
Alvállalkozó kapcsoló: ha gyakran vesz igénybe külső nyomdai szolgáltatást, akkor a folyamatos, napi akár több tíz árajánlat kérés helyett kérhet a partnerétől technikai adatokat és alap árakat. (Ez különösen egyszerű azokkal a nyomdákkal, ahol szintén Scroll rendszer üzemel.) Ezeket a beigazítási, fordulat és hozzálék paramétereket beállítva Ön is tud az alvállalkozó áraival számolni: így egyrészt nem kell a válaszra várni, levelezni, a másik nyomdának naponta több árajánlatot készíteni.
Az Alvállalkozó kapcsoló esetén a gép előkészítési, lemez alapanyag és nyomási árai a végén az Alvállalkozó részbe kerülnek, s ezekre majd az alvállalkozói fedezet kerül.
Aktív kapcsoló: a rendszerből olyan gépet nem lehet törölni, amit akár egy ajánlatban vagy táskán használ. Idővel viszont előfordul, hogy akár az adott kategória, vagy az annak alapját jelentő gép kikerül a termelésből. Ilyenkor az Aktív kapcsolóval lehet ezeket kivenni a választható gépek listájából.
A kikapcsolt gépek visszamenőleg természetesen megjelennek a régi táskán és ajánlatokban, de ha ezeket másolja/exportálja, akkor a tag szerkesztőben a gép neve piros lesz, s kötelező lesz a felhasználónak másik gépet választania.
Alapértelmezett kapcsoló: az adott technológiánál a leggyakrabban használt gép. Új tagnál a program mindig ezt választja ki, s ezt rendeli hozzá.
Max. és min. ívméret: figyelmeztetésre szolgál: ha a felhasználó a megadott méretnél nagyobb vagy kisebb ívet választ ki, akkor a program hibát fog jelezni.
Nem nyomható terület: a kilövési rajz elkészítéséhez használja a program. A Fent/Lent értékek a greifferrel együtt értendőek!
Csak fekete kapcsoló: ha az adott gép csak egy fekete színt nyomtat, s mégis színes taghoz választja ki a felhasználó, a kapcsoló használata esetén az adott gépnél hibaüzenet jelenik meg.
Árképzés
Ráállás: tagonkénti egyszeri költség, ami rendszerint a pdf ellenőrzését, javítását és a digitális montírozást tartalmazza. A hozzá tartozó fix hozzálék mennyiség jellemzően a próbanyomás anyagszükségletét fedezi.
Nyomási hozzálék: a nyomási árakat és gyártási hozzálék százalékokat sávosan lehet megadni. A nyomási árak táblázatában 4 ár adható meg: külön ár az SRA/3 alatti és feletti alapanyagokra és külön ár a színes és fekete nyomásokra. A program a méret szerinti váltáshoz azt figyeli, hogy az adott vágott ív mindkét mérete nagyobb, mint 250 mm VAGY az ív nagyobb mérete nagyobb, mint 321 mm. Így például már a nagyobb méretbe esik a 280×280 mm, vagy a 200×350 mm. A fekete és színes árnál a program egyszerűen csak azt nézi, hogy az adott szín nagyobb-e egynél.
Amennyiben az adott gépen nincs kis és nagy mérethez klikk, vagy a fekete szín ugyanazzal az árral megy, mint a színes, akkor a táblázat oszlopaiba ugyanazt az árat kell beírni.
A sávokat a program három módon tudja kezelni: sima sávos ár, sávon belül arányosan és sávonként halmozott. A különbséget egy példával szemléltetjük:
A kalkulált mennyiség 150.
A sima sávosnál a program a 100-s értékhez tartozó 150 Ft-os egységárat fogja használni. Ennél a módszernél az egy sávon belüli értékek mind ugyanazt az árat kapják, azaz 100-199 között mind 150 Ft lesz, majd 200-nál leesik az ár 100-ra:
(grafikon)
A sávon belül arányosnál a program megnézi, hogy az adott és következő sáv (100 és 200) között hova esik a mennyiség és ennek arányában számolja ki az egységárat is (200 és 100). Mivel itt a 150 pont a sáv közepén van, az egységár 125 lesz. Ezzel a módszerrel a két sáv között nincs lépcsőfok, az ár folyamatosan nő vagy csökken a sávon belül:
(grafikon)
A sávonként halmozottnál a program minden sort az adott mennyiséggel halmoz. Ebben az esetben az ár:
1-99 példánynál 200 Ft/ív = 99×200 = 19.800 Ft
100-150 példánynál 150 Ft/ív = 51×150=7.650 Ft
azaz összesen 27.450 Ft lesz a nyomás díja. Ez a grafikonon a vonal alatti területtel egyezik meg:
(grafikon)
Két oldalasnál dupla ívszám alapján kapcsoló: az íves ofszet gépektől eltérően itt a sávok a tag összes fordulata alapján kerülnek megállapításra, azaz egy formás 1000 íves nyomásnak ugyanaz lesz a fordulat ára, mintha 10×100 vagy akár 1000×1 ívet nyomnánk. A két oldalas nyomásoknál a program feltételezi a duplex módot és így az egyben kezelt fordulatot. Ha ezeket mégis a kedvezőbb módon szeretné kezelni, akkor azt ezzel a kapcsolóval tudja beállítani. (Azaz 1000 ív 4+4 esetén a program a 2000 ívnek megfelelő sáv árát használja.)
Színenkénti ár kapcsoló: alapértelmezés szerint a táblázatban lévő árak a teljes nyomásra vonatkoznak. Egyes gépek esetében viszont (pl. HP Indigo) a klikket színenként kell fizetni, így a kalkulált árak is színenként értendők. Ezt lehet ezzel a kapcsolóval megadni: bekapcsolva a program a táblázatból kikeresett díjat még megszorozza a tagnál megadott színszámmal.
Minimum nyomás: megadható, hogy a program – a ráállás összegétől függetlenül – minimum mekkora összeget számoljon fel a tag teljes nyomási árára. Ha a ráállás tartalmazza az alap gépindulást, vagy a sávos árakban az alacsony ívszámú nyomásokra egy magasabb egységár be van állítva, akkor a Minimum nyomás használata már nem igazán indokolt.
