Íves alapanyag kiválasztása | ScrollMAX

Íves alapanyag kiválasztása

Az Új tag (íves/digit/szita) gomb megnyomása után először a nyomathordozót kell kiválasztani.

A bal oldali listában megtalálható a Kalkulációs íves anyagok törzsében rögzített összes altétel, amit leggyorsabban a Súly lenyílóval szűrhetünk. Ha még ekkor is túl hosszú lenne a lista, akkor az eredmény a Csoport lenyílóval (műnyomó, ofszet, stb.) tovább szűrhető.

A listában a kalkulációs anyagra kattintva a program átmásolja a törzsben megadott adatokat: megnevezés, levélen megjelenő név, négyzetmétertömeg, nyers méret, volumenitás és beállítástól függően Ft/kg vagy Ft/ív ár. (Ellenőrzésként a másik ár is mindig megjelenik, így kisebb eséllyel fogják felcserélni a mennyiségi egységet.) Ezek természetesen ez után szabadon módosíthatók, azaz így bármilyen, a törzsben egyébként nem szereplő alapanyagra is lehet szabadon kalkulálni, táskát rögzíteni.

A módosított mezők tartalma a módosítással védett lesz: ha a listában másik alapanyagot választanak is ki, ezek a mezők megőrzik a felhasználó által beírt értéket. Ilyenkor az adatokat a Választ gombbal lehet feloldani, és felülírni a törzsben megadottal. Ha az ablakot már egy felvett tagból nyitják meg, akkor valamennyi mező védett lesz, az esetleges mellékattintás nem írja felül a helyesen rögzített adatokat.

Szálirány: a Kalkulációs íves anyagok törzsében a különböző szálirányokat nem különböztettük meg, mivel ezeknek az ára rendszerint ugyanaz. Az adott kalkulációban (pláne táskánál) viszont ez már szükséges adat lehet. A szálirány már az anyag felvételekor rögzíthető (H: hossz, K: kereszt „-”: mindegy), de ezt később, a tag szerkesztőben is megtehetjük.

Hozott anyag gomb: amennyiben a megrendelő biztosítja a nyomathordozót, akkor a programnak nem kell alapanyagárat számolnia. Az ár melletti gomb megnyomásával a program az árat kinullázza és az anyag neve elé beírja a „Hozott” szót. Így anyagszükségletet, terméksúlyt, stb. továbbra is tud számolni a program.

 

Vágás

Az alapanyag kiválasztásakor a program mindig a nyersívből indul ki, az árat is erre számolja. A kalkulációs lapon az anyagszükségletnél is ez a mennyiség jelenik meg, a táskán az anyagigénylést is ez alapján indítja. A nyomást viszont a vágott méretre és a vágott ívszám alapján kalkuláljuk. Így a következő lépés megadni, hogy a kiinduló nyers ívből hány darab és milyen méretű ív lesz.

Körülvágással kapcsoló: ilyenkor a program pár milliméterrel kisebb ívekre vágja az íveket. (Ezt alapból a Kereskedelem csoport > Kalkulációs beállításoknál lehet be- vagy kikapcsolni.) Mivel a program az alapanyag árát mindig a nyersív paramétereivel számolja, a körülvágott, kisebb ívek sem lesznek a megrendelő szempontjából olcsóbbak.

Vágás gombok: a leggyakoribb vágások (felezés, harmadolás, stb.) megadására egy sor kis gomb található. Ezekkel a program beállítja a vágott ív méretét és a szükséges váltószámot.

Vágott méret: a ténylegesen nyomott ívméret, milliméterben. Az alap vágásokon kívül bármilyen méret is megadható: például ha a B/1-s ívből levágnak egy 200×700 csíkot eseléknek, s a maradék 700×800 ívet kettévágva a nyomott ívméret 400×700 mm lesz.

Nyersív kiad: egy kiinduló ívből hány vágott, nyomott ív lesz. Ez egy váltószám: a program kiszámolja a szükséges ívszámot a termék paraméterei és a technológia alapján, majd ezzel a számmal visszaosztva megkapja (felkerekítve), hogy mennyi nyers ív szükséges. Az alapanyag árának számítása már ezzel a mennyiséggel történik.

Nagyon kis mennyiségnél, amikor például 1,25 (5 db B/3-s ív B/1-ből vágva) nyersívre lenne szükség, akkor a program felkerekítése 2-re arányaiban elviszi az anyagárat. Ha az alapanyag drága és a többi művelet ára alacsony, akkor ez a végén ártorzító is lehet. Ilyenkor a döntés a felhasználónál van: vagy kifizetteti a megrendelővel a teljes ívet, vagy ha van esély arra, hogy azt a későbbiekben is felhasználják, akkor a nyers ívméretnek a vágott méretet megadva, ezt a paramétert 1-re állítva (azaz nem B/1-ből, hanem már B/3-ból kiindulva) csak a ténylegesen felhasznált mennyiséget fogja a program a megrendelőnek felszámolni.

A nyers és a vágott ív száliránya párhuzamos kapcsoló: a sablon vágások alapján a program automatikusan tölti, de egyedi esetekben kézzel kell megadni. Ennek a paraméternek a Kirakás elkészítésekor van szerepe: a program a vágott ívméretre mindkét irányban elkészíti a kilövési ábrát és ez alapján jelzi, hogy az adott variációhoz milyen szálirányú nyers ívre van szükség.

Ha rendelkezik a megfelelő (Kalkulációs anyagok törzse) jogosultsággal, akkor az Anyagtörzs gombbal közvetlenül megnyithatja az Íves anyagok törzsét, A Készlet gombbal az anyaggazdálkodás cikktörzsét érheti el, ahol az aktuális készletmennyiségek mellett egy egy cikk Tervezett (pl. mikorra várható belőle), illetve múltbeli mozgásait (Bizonylatok gomb) is megnézheti. Az itt található Utolsó beszerzési ár viszont kalkulációban csak abban az esetben használható, ha biztos benne, hogy az az ár még mindig aktuális!

A Maradék gombbal a program kilistázza a készletben így megjelölt, azonos grammsúlyú cikkeit. Ennek segítségével az elfekvő készlet, illetve az eselékek, maradékok mennyisége is csökkenthető. (Ilyenkor lehet, hogy át kell hozzá alakítani a nyomást – pl. nem 4, hanem 3 produkcióban fér fel az eselék ívre a termék – de sokszor a plusz 33% fordulat még mindig olcsóbb, mintha új alapanyagot kellene venni.)