Példa ajánlat
A következő példa elsősorban ofszet és digitális íves nyomdákban lehet ismerős, reméljük, a kalkulációnk felépítése, a törzsek működése más technológiát használó nyomdák számára is érthető lesz.
A beérkezett ajánlatkérés:
Méret: 148×210 (A/5)
Példányszám: 50
Kötészet: irkafűzött, a borító kívül matt fóliázva
Terjedelem: 16+4 oldal
Nyomás és anyag:
- Borító 4+4 szín, 170g fényes műnyomó, fényes fóliával
- Belív 1+1 szín, 80g ofszet.
A Teszt nyomdánk rendelkezik egy digitális SRA3-as méretű nyomógéppel, hajtogató és irkafűző géppel. A borító fóliázását alvállalkozó végzi.
Nyomás:
Az íveket 450x320 méretű íven fogjuk nyomni. A borító két produkcióban lesz fent, az egyoldalas fóliázás miatt S-W kilövéssel. A belívekből lesz 2 db teljes 8 oldalas forma.
Kötészet:
A belíveket és az alvállalkozó által fóliázott borítót négy oldalas kilövésben egyszer hajtjuk a hajtogatógépen, az irkafűző géppel tűzzük majd körbevágjuk. Számolunk még egy alap szállítási költséget a termékre.
Termék/tag bontás
A ScrollMAX rendszerben a nyomdai termék megadása, rögzítése tagra (alkatrészek, tartozékok, elemek, stb.) történik. Egy ilyen tagnak számítanak azok az oldalak/formák, amiknek
- ugyanaz az alapanyaga
- ugyanazon a gépen és ugyanazon a módon nyomják
- ugyanaz a színük
- és ugyanazokat a kötészeti/utómunka műveleteket végzik rajtuk.
Amikor a felhasználó egy összetettebb terméket rögzít, akkor először fejben ilyen tagokra bontja. Mivel ebben a példában a borító és a belív színszáma és a papírja is különbözik, ezért ezeket külön-külön kell felvinni.
A 2x8 oldal belív hiába lesz több forma, mivel minden technikai paraméterük megegyezik, így egyben, egy tagként lehet rögzíteni. A borító papír grammsúlya ettől eltér, ezért külön formaként kezeljük.
Amikor a felhasználó az adott tagot rögzíti (megadva az alapanyagot, terjedelmet és színszámot, kiválasztva a nyomdagépet, stb.) megadja azokat a műveleteket is, amit azzal a konkrét taggal végeznek. Ebben a példában a borítónál egy fóliázást és egy vágást, a teljes formáknál egy vágást és 1x hajtást. Ezek azok a műveletek, amiket egy taggal végzünk csak, s az adott tagnál vesszük fel:
- ha a tagot töröljük, akkor törlünk minden olyan műveletet, de csakis olyan műveletet, ami tag kigyártásához szükséges;
- ha a műveletnek hozzálék vonzata is van, akkor azt csakis az adott tagra számolja, a többire nem (itt például a borító fóliázása a belívek alapanyag szükségletét nem érinti);
- átláthatóbb, logikusabb a művelet felvitele, mivel mindig csak egy-egy tag elkészítéséhez szükséges műveletekkel kell foglalkozni;
- a táskán is egyértelműbb, hogy melyik taggal mit kell csinálni.
Vannak viszont olyan műveletek (jellemzően a befejező műveletek), amiket az egész termékkel végzünk. Ennél a példánál ilyen lesz a hajtogatás, az irkafűzés, a körülvágás és szállítás is. Ezeket a műveleteket a termék műveleteknél visszük fel.
Fontos, hogy a terméknél felvett művelet hozzáléka minden egyes tagra vonatkozik: azaz ha a tűzésnek van 2% extra igénye, akkor a program a borító és belív alapanyag szükségletét is ennyivel növeli.
A termék rögzítése e szerint történik majd: megadjuk a késztermék fő paramétereit (méret, példányszám), rögzítjük sorban a tagokat (alapanyag, szín, terjedelem, gép, kilövés és a taghoz tartozó műveletek), majd legvégül a termékhez kapcsolódó, befejező műveleteket.
Utolsó pontként beállítjuk a 3 fedezetet (művelet, anyag és alvállalkozó), s már meg is kaptuk a kiajánlandó árat.
A program a kalkulált (és tény) költségeket 5 kategóriába sorolja:
- Előkészítés, Nyomás és Kötészet: ebből lesz a Művelet ár, amire a Művelet fedezet kerül.
- Anyag: elsősorban az automatikusan számolt anyagok (nyomathordozó, forma, festék, keménytáblás anyagok, stb.), de ide kerül a felhasználó által felvett egyéb anyag típusú költségek (pl. gyűjtődoboz, raklap, stb.) is. Ezekre külön fedezet százalék kerül.
- Alvállalkozó: ez akár a teljes nyomási költség (ha az adott gép alvállalkozó), illetve a művelet törzsben vagy egyedileg felvett külső költség. Ezekre is külön alvállalkozói fedezet százalék kerül a kiajánlott ár számításánál.
A táskán belüli termék rögzítése ugyanazokon a felületeken, ugyanolyan filozófia szerint történik, az egyetlen lényegi különbség az, hogy egy ajánlaton belül több ilyen termék (ezek a verziók) is lehet, míg a táskánál már csak egy. Ennek köszönhetően teljes az átjárás az ajánlatok és a táskák között: egyetlen gombnyomással lehet ajánlatból táskát vagy táskából új ajánlatot készíteni. E szempont miatt is fontos, hogy már az árajánlat felvitelekor törekedjünk a technológia szerinti paraméterezésre: ne legyen például külön hozzálék táblázat a megrendelőnek és a dolgozónak, vagy ne vigyünk fel olyan műveleteket, amiket a táskán azonnal törölni fogunk. Ha az ajánlatban így visszük fel a terméket, mint ahogy – a megrendelő által megadott általános paraméterek alapján – valóságban is kigyártanánk, akkor később lesz értelme az ajánlati és a táska kalkuláció (és ezeknek a ténylegesen elért) érték az összehasonlításának.
